Hírek

Kötelezővé tennék a földtani vizsgálatokat egyes építkezéseknél

Noha több mint 900 magyar településen kell földtani veszélyekkel - fölcsuszamlásokkal, partfalomlásokkal - számolni, sem az építési engedélyek kiadásához, sem a településfejlesztési tervek készítéséhez nem kell kikérni geológus szakemberek véleményét – hívta fel a figyelmet a Népszava.Oszvald Tamás, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) főosztályvezető-helyettese egy olyan térkép elkészítését szorgalmazta, amely számba venné a beépítésre alkalmatlan, a korlátozottan beépíthető, valamint a korlátok nélkül beépíthető területeket is. Ennek alapján meghatározhatnák, hogy hova nem lehet kiadni építési engedélyt. Már folytattak egy megbeszélést a településrendezési államtitkársággal arról, hogy a készülő Széchenyi-terv keretein belül évi 150 millió forintból az MBFH két intézménye elvégezné a veszélyes területek földtani térképezését – mondta el a lapnak Oszvald. Az évi 150 millió forintos keretösszegből évente 70-100 települést lehetne feltérképezni. A több mint 900, geológiai veszélyforrással érintett település vizsgálata így is több mint egy évtizedig tartana.

A térkép elkészítésétől függetlenül szükséges lenne az építési törvény módosítása, azaz egy olyan jogszabály megalkotása, mely előírja a beépíteni kívánt veszélyes területeken a földtani vizsgálatokat. Ha ugyanis a geológiai szakvélemény azt állapítaná meg, hogy a beépíteni kívánt területen csak bizonyos feltételekkel lehet építkezni, akkor megelőzhetőek lennének a katasztrófák. A jogszabály-javaslatot Oszvald Tamás már át is adta Szaló Péternek, a Belügyminisztérium területrendezési és építésügyi helyettes államtitkárának – számolt be a lap.

Forrás:www.ingatlanmagazin.com

Húsz év alatt újítaná fel az összes épületet az Orbán-kormány

Legalább húsz évre tervezi épületfelújítási programját az Orbán-kormány, igaz, az erre a célra jövőre szánt pénzösszeg nagyságát nem tudta megmondani Bencsik János államtitkár. Az új Széchenyi-tervbe ágyazott elképzelésekkel, csökkenteni akarják a lakások energiafelhasználását és fűtésszámláit, felfuttatnák a hazai építőanyaggyártást, s nem utolsósorban 200 ezer új munkahelyet teremtenének.

Igen ambiciózus programot körvonalazott egy társasházi konferencián Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) energiastratégiáért és otthonteremtésért felelős államtitkára, amellyel több legyet is ütnének egy csapásra. A 15-20 évre szóló elképzelések szerint korszerűsítenék hazánk lakásállományát, de a felújításból nem maradnának ki a középületek sem.

Az egyik fő cél, hogy csökkentsék hazánk energiafelhasználását, hiszen például a lakások fűtésénél kettő és félszer több energiát használunk fel, mint Ausztriában vagy Németországban. Ráadásul a fűtést 75 százalékban gázzal biztosítjuk, melynek 80 százaléka importból, annak 80 százaléka pedig Oroszországból származik - hívta fel a figyelmet az államtitkár. Mindenképpen érdemes tehát a fűtésrendszerek korszerűsítése, amivel csökkenthetjük energiafüggőségünket. Az épületkorszerűsítések másik hozadéka, hogy azzal csökken a lakók fűtésszámlája, miközben hatékonyabb szolgáltatáshoz jutnak hozzá, s nem mellékesen a megtakarítást máshol tudják felhasználni.

Módosítás dátuma: 2010. október 04. hétfő, 12:48

Bővebben...